A költségvetés egyensúlya érdekében a kormány úgynevezett extraprofit különadók kivetéséről döntött nem sokkal hivatalba lépése után.
A hét, elsősorban a szolgáltató szektorban működő ágazatra kivetett különadó neve csalóka, hiszen jobbára nem magára a nyereségre vetik ki, inkább azt nézték meg, mely ágazatban látnak olyan jövedelemtermelő képességet (bevételt), amelyből el lehet vonni egy részt. Az adóknál azonban nem ez az egyetlen csalóka: bár azok alanyai többnyire nagyvállalatok, félő, hogy azok beépítik a közterhet szolgáltatásaik vagy termékeik árába, így végső soron azt a fogyasztók – legyen szó háztartásokról vagy kisvállalkozásokról – fizetik majd meg.
Mindez persze a jövő – bár az elmúlt hetekben több fapados légitársaság és egy bank is jelezte, hogy továbbhárítja az őket érintő adót –, a közterhek már itt vannak: július elsején hatályba léptek. Sorra vesszük, milyen adók kerültek az extraprofit adó gyűjtőnév alá, és a június 4-én kiadott kormányrendelet alapján ezek hogyan érintik majd az alanyaikat. Cikkünk első részében az úgynevezett különadókat nézzük meg, a másodikban a rendelet keretében megemelt vagy szélesebb körben alkalmazott egyéb adókat.
Bankadó
A 800 milliárd forintosra becsült bevétel legnagyobb hányadát adja ez a válságadó, amelynek alapja az adóévet megelőző nettó árbevétel. Ennek 2022-ben 10, 2023-ban 8 százalékát kell befizetniük a hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak (a kormány utalt már az adó hatályának meghosszabbítására, a rendelet mindenesetre csak az idei és a jövő évre határoz meg extraprofitadó-fizetési kötelezettséget.) A már idén is az egész évre vonatkozó adót két egyenlő részletben kell megfizetni, idén (a bevallással együtt) október 10-ig és december 10-ig, jövőre a határidők június 10., október 10. és december 10.
Kőolajtermék-előállítók adója
Az adó alapja az az összeg, amennyivel az olajcég olcsóbban szerzi be Oroszországból a kőolajat a világpiaci árhoz (pontosabban a Brent-típusú kőolaj tárgyhónapra vonatkozó napi jegyzési áraihoz) képest. A különbség a két típus árának tárgyhavi átlaga felszorozva az adott időszakban vásárolt mennyiséggel, méghozzá a Magyar Nemzeti Bank átlagos dollárárfolyamán számolva. A kőolajelőállítónak (gyakorlatilag a MOL-ról van szó) ennek az árelőnyből szerzett összegnek a 25 százalékát kell befizetnie, a beszerzési ár pedig nem csökkenthető költségekkel. Az adót a tárgyhónapot követő 20-ik napig kell megállapítani, bevallani és megfizetni, méghozzá január 1-jéig visszamenőlegesen.
Energiaszektor adója
A megújuló energiával termelt villamos energia – a 0,5 MW-ot meg nem haladó teljesítményű erőmű – termelője (kivéve a szilárd biomassza feldolgozója) a betáplált energia átadásából származó bevétel és a kötelező átvételi ár, illetve a támogatott ár közötti különbözetet 65 százalékát köteles befizetni. Ezt az adót szintén havonta, a tárgyhónapot követő 20-ik napig kell megfizetni az adó alanyainak, és akárcsak a kőolaj-feldolgozók esetében, azt január elsejéig visszamenőlegesen le kell róni.
Tranzakciós illeték
Az illeték továbbra is a tranzakció összegének 0,3 százaléka, maximális összege azonban 6000-ről 10 ezer forintra nő. Ennél is nagyobb változás, hogy az eddig banki tranzakciókra vonatkozó közterhet kiterjesztik az értékpapír-kereskedelemre is, kivéve a Magyar Államkincstár és a Posta Elszámoló Központ befektetési szolgáltatásait. Bevonják ugyanakkor azokat a fintech cégeket is, amelyek nem Magyarországon működnek, de szolgáltatásaik elérhetők itt is. Ilyen elsősorban a Revolut és a Transferwise. Ha a számlán – beleértve az értékpapír-számlát – az összeg nem forintban van, akkor a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az illeték kiszámításához. Azt a tárgyhónapot követő 20-ig napig kell bevallani és megfizetni, először szeptember 20-ig.
Folytatjuk!
Nyitó kép: Robert Bye / Unsplash
