Ahogy minden szakterület, úgy az adózás nyelve is burjánzik a szakkifejezésektől. Ezen belül is van azonban egy terület, amely különösen bonyolultnak tűnhet: ez az általános forgalmi adó rendszere, amellyel a vállalkozások nagy része, de még azok is napi szinten találkoznak, akik egyszerű fogyasztók.
Az „áfanyelv” bonyolultságához hozzájárul az is, hogy a magyar rendszer az Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszerébe illeszkedik be, ahol alapvető szabály a kettős adóztatás elkerülése, ugyanakkor az is, hogy valahol azért fizessék meg az adót a termék után. Természetesen az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az áfa három kulccsal adózik és az adómentességnek is több formája van. És nyilvánvalóan az sem, hogy számtalan rövidítést alkalmaznak a sok elképzelhető helyzet meghatározására, cikkünkben ezek között igyekszünk rendet vágni.
Adómentes ügyletek
AAM: Alanyi adómentes. Ezt azoknak az adózóknak kell feltüntetniük a kibocsátott számlán, akik előzetesen alanyi adómentességet választottak, és nem érték még el ennek az értékhatárát, ennek megfelelően az általuk értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás után nem számolnak fel áfát.
TAM: Tárgyi adómentes. Az adómentesség itt a tevékenység jellegéből adódik, vagy a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel (Áfatörvény 85. §), vagy a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel (Áfatörvény 86. §). Előbbi kategóriába tartoznak például egészségügyi, oktatási illetve sporttevékenységek, az utóbbiba például a biztosítási tevékenység, hitelnyújtás vagy ingatlan bérbeadása (nem kereskedelmi szálláshelyként).
KBAET: Közösségen belüli adómentes termékértékesítés. A kódot az Európai Gazdasági Közösség egy másik tagállamában regisztrált adóalany számára, az adott tagállamba történt termékértékesítés esetében kell alkalmazni, kivéve, ha új járműről van szó. Az adó alóli mentesség szabályait az Áfatörvény 89. § tartalmazza.
KBAUK: Közösségen belül új közlekedési eszköz adómentes értékesítése. Hasonlóan a KBAET kódhoz egy másik tagországban történő értékesítés esetén alkalmazandó kód. Itt azonban nem feltétel, hogy a vevő adóalany legyen. (89. § 2.)
EAM: Export adómentessége. A kódot termékexport esetében kell alkalmazni, pontosabban belföldön teljesített termékértékesítésnél, amellyel a terméket kiléptetik harmadik országba. Az Áfatörvény 98-109 §-ban felsorolt esetek közé tartozik az is, ha külföldi utas saját célra visz ki az országból a terméket.
NAM: Nemzetközi adómentesség. A törvény 110-118 § által felsorolt egyéb esetekben kell a kódot alkalmazni. Ide tartozik például, ha adóraktározási eljárás alá kerül a termék.
Az Áfatörvény hatályán kívül eső ügyletek
ÁTK: Áfa tárgyi hatályán kívül eső ügylet. Ezt abban az esetben kell alkalmazni, ha egy egyébként áfás számla tartalmaz áfán kívüli ügyletet. Ilyen lehet például kártérítés, perköltség, közcélú adomány.
EUFAD37: Az Áfa tv. 37. § alapján másik tagállamban teljesített, fordítottan adózó ügylet. A 37. § mondja ki azt, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ugyanakkor adóalanyról van szó.
EUFADE: Másik EU-tagállamban teljesített fordítottan adózó ügylet a 37. § hatályán kívül. Ebben az esetben a teljesítési hely megállapítása nem az EUFAD37 alapján történik.
EUE: Másik EU-tagállamban teljesített, nem fordított adózó ügylet.
HO: Harmadik országban teljesített ügylet. Ezt az Európai Gazdasági Közösségen kívül teljesített ügyleteknél kell alkalmazni.
Fordított adózás
FOA: Fordított adózás belföldi adóalanyok között. Az Áfatörvény 142. §-ban felsorolt esetekben alkalmazható.
Különbözet szerinti adózás
K.AFA: Az Áfa tv. 169. § p és q pontja alapján az utazásszervezési szolgáltatás (XV. fejezet), illetve a használt cikk, műalkotás, gyűjtemény és régiség értékesítése (XVI. fejezet) esetében kell alkalmazni ezt a kódot, a tevékenység feltüntetésével, például így: különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek. A speciális szabályozás esetében az áfa kiszámításához a nettó árból le kell vonni a beszerzési árat.
Nyitó kép: Abbat / Unsplash
