A kényszertörlési eljárások jelentős szigorításáról döntött a nyáron az Országgyűlés: a képviselők által elfogadott törvény értelmében 2021. július elsejétől illetéket kell fizetni a cégbíróság által lefolytatott eljárásokért. 

A jogszabály-módosítás indoklásánál a benyújtó Igazságügyi Minisztérium arra hivatkozott, hogy szeretnék a visszaéléseket megakadályozni. A 2012-ben bevezetett kényszertörlés célja ugyanis az volt, hogy gyorsan ki lehessen vezetni a cégnyilvántartásból és a gazdaságból a jogszabályokkal ellentétesen működő társaságokat, ám sok vállalkozás inkább kivárta, hogy cégük felszámolásának elindítása helyett a hatóság indítsa el a megszűnéshez vezető eljárást.

Az elfogadott módosítás alapján a kényszertörlésért 250 ezer forintos felügyeleti illetéket kell fizetni, erről a cégbíróság az eljárás befejezéséről szóló végzésben rendelkezik. Az összeg 50 ezer forintra csökkenthető, ha az eljárást a cégbíróság a cég kérelmére megszünteti, az összeget a cégnek a kérelmezésnél kell lerónia. Az eljárás tehát továbbra is megszüntethető, ehhez a társaságnak azt kell igazolnia, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, megfizette tartozásait, és az 50 ezer forintos illetéket – vagyis igazolja, hogy képes a további működésre. Fontos, hogy az illetéket nem minden eljárásra kell alkalmazni, csak azokra, amelyeket a törvény hatályba lépése napját követően rendeltek el jogerősen.

A kényszertörlési eljárást a cégbíróság rendeli el

Ezt követően a vállalkozás nem végezhet gazdasági tevékenységet, nem dönthet a cég átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról, képviselője pedig önállóan nem rendelkezhet a cég vagyona felett. A kényszertörlés megindításáról szóló jogerős végzés megjelenése után hatvan napon belül lehet bejelenteni a céggel szembeni követeléseket, illetve a céggel szemben folyamatban levő más eljárásokat. Ha a céggel szemben senki nem nyújt be követelést, azt egyszerűen törlik, ha vagyona volt, azt felosztják a tagok között. Ha érkezik követelés, és annak kiegyenlítése lehetséges a cég vagyoni helyzete alapján, akkor a kényszertörlés helyett a bíróság kezdeményezi a felszámolást. Ha nincs fedezett a követelések teljesítésére, akkor a törlés mellett a cég vezetőit is eltiltják. 

Az új szabályok

A kényszertörlés automatikusan felszámolásba megy át, ha a hitelezői igények meghaladják a 400 ezer forintot, akkor is, ha a társaság vagyona meghaladja ezt az összeget. Ebben az esetben a hitelezőkre is terhet ró a jogszabály: nekik a bejelentett követelés fél százalékának megfelelő mértékű, legalább 5 ezer és legfeljebb 40 ezer forint összegű díjat kell megfizetniük a felszámolónak „vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezete céljából”. (Ezzel a felszámolónak tételesen el kell számolnia, és a fel nem használt összegeket a hitelezők részére vissza kell fizetni.)

Ennél is komolyabb szigorítás azonban, hogy bővül azoknak a köre, akiket egy kényszertörlési eljárás során/után eltilthatnak a cégvezetéstől. Eddig ha a cég kiegyenlítette a tartozását, akkor az ügyvezetőt és a tagokat nem tiltották el. Ez változik azzal, hogy a tartozás kiegyenlítése ugyan jó pontnak számít, ám a cégbíróság ebben az esetben is eltilthatja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját), korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját, ha bizonyítható, hogy „magatartása felróható volt a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában”.

Nyitókép: Evan Wise / Unsplash