Azokra a vállalkozásokra, amelyeknek többségi irányítása megegyezik, netán közös a vezetőjük, speciális elszámolási, adózási szabályok vonatkoznak.

Ezek az úgynevezett kapcsolt vállalkozások, amelyeknél a legnagyobb gond az adóhatóság szemében az lehet, hogy egymás közötti elszámolásukban nem beszélhetünk két független félről: az ahogy például egy költséget elszámol az egyik a másik felé, befolyásolhatja az adóalapot is, az azonos irányítás így visszaélésekre adhat módot. A visszaélések kivédésére alkalmazza a jog az úgynevezett szokásos piaci ár elvét, amely korlátot szab a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolásnak. Az adózásról szóló törvényben lefektetett alapelv szerint bármilyen árat is tartalmazzon a kapcsolt vállalkozások közötti szerződés, adózási szempontból azt a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni, kivéve, ha „a vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak” – áll az Adózás rendjéről szóló törvényben.

Mikor is beszélünk pontosan kapcsolt vállalkozásról?

A meghatározást a Társasági adóról szóló törvényben találhatjuk meg. E szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és az a személy, amelyben az adózó, illetve amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Ugyanígy kapcsoltnak számít két adózó, ha egy harmadik személy mindkettőben többségi befolyással rendelkezik. Harmadik személynek számít ebből a szempontból a közeli hozzátartozó is. A „többségi befolyás” meghatározását már a Ptk-ban találjuk meg, ez alapvetően többségi tulajdont, vagy meghatározó befolyást (vagyis a döntéshozatal során többséget) jelent. A törvénykönyv ebből a szempontból nem tesz különbséget a közvetlen és a közvetett befolyás között, és arról is rendelkezik, hogy a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Közeli hozzátartozónak minősül ebből a szempontból a házastárs, egyenes ági rokon, az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő, illetve a testvér is. Vagyis ha például van egy vállalkozása a szülőknek és egy másik a gyereküknek, azok akkor is kapcsolt vállalkozásnak számítanak, ha valójában a két cég között semmilyen kapcsolat nincsen – ennek, mint látni fogjuk, adózási szempontból jelentősége lehet. Akkor viszont már nem kapcsoltak, ha az egyik vállalkozás egy testvéré, a másik pedig a másik testvér házastársáé – ez a szint nem számít már közeli hozzátartozónak.

Kapcsolt vállalkozás emellett a külföldi vállalkozás és belföldi telephelye, vagy az adózó és külföldi telephelye is, illetve azok a vállalkozások is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyeknek azonos az ügyvezetője. Elvileg a cégvezető nem tartozik ide, ám a törvény azt is nézi, hogy „az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg” – ha tehát a cégvezető ilyen jogokkal is bír, akkor ismét csak kapcsolt vállalkozásról beszélünk.

A kapcsolt vállalkozás mellett létezik a partnervállalkozás kategóriája is

Ezt abban az esetben használják, ha egy vállalkozás egyedül vagy kapcsolt vállalkozással/vállalkozásokkal közösen valamely másik vállalkozás tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25 százalékával rendelkezik. Természetesen mindez akkor áll fenn, ha a vállalkozások a többi kategória alapján nem tekinthetők kapcsoltnak.

A vállalkozásoknak alaposan végig kell gondolniuk, megvalósulnak-e a fenti összefonódások

Ha ugyanis megfelelnek a kapcsolt kategóriának, bármilyen üzleti kapcsolatot a cégek között regisztrálni kell az adóhatóságnál. A jogszabályok azt is meghatározzák, ez milyen esetekben kötelező a vállalkozások számára: ha egy kapcsolt vállalkozással első alkalommal gazdasági kapcsolatba kerülnek, ha egymillió forintnál nagyobb összegért vettek igénybe tőle szolgáltatást, és azt készpénzben fizették ki, illetve ha megszűnik a kapcsolt vállalkozási jogviszony a másik céggel.

A katásokra is különleges szabályok vonatkoznak

Ha egy vállalkozás katás kapcsolt vállalkozásának fizet, az összeget 40 százalékos adó terheli. Ha a bevételt egy külföldi kapcsolt vállalkozástól szerezte a katás vállalkozó, akkor az adó alapja a bevétel 71,42 százaléka – természetesen ebben az esetben is él a 40 százalékos adókötelezettség.

A kiva esetében arra kell figyelni, hogy az adónemnél hatályos határértékeket (50 fő és 3 milliárd forintos bevétel) a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell számolni. Ugyanígy a kis összegű „de minimis” támogatások esetében a kapcsolt vállalkozásokat egynek kell tekinteni.

Nyitókép: Alvaro Reyes / Unsplash