Az éves mérleg készítésével egy időben a cégek többségénél lassan érkezik az idei osztalékok meghatározása és kifizetésének időszaka. Az osztalék alapja a vállalkozás előző, lezárt adóévében keletkezett nyereség, forrása maga a profit, netán a szabad eredménytartalék lehet. Az összeget pedig a társaság tagjai – részvényesei – kaphatják a törzsbetétek/részvénytulajdon, tehát korábban – egy meghatározott határidőig – teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában. (A társasági szerződésben ettől el lehet térni, de kizárni az osztalékfizetésből egyetlen tagot sem lehet.)

Lehetőség van ugyanakkor arra, hogy osztalékelőleget folyósítsanak a tagoknak az adóév közben is

Természetesen csak az előleg meghatározásának időpontjáig keletkezett eredmény terhére. Ehhez közbenső mérleg (szükség esetén könyvvizsgálat is) kell, a tagoknak pedig vállalniuk kell, hogy ha az éves mérleg később azt mutatja, a vállalkozás nem fizethet osztalékot, visszafizetik az előleget. Visszafizetés esetén az előleg után piaci kamatot is fel kell számolni, ellenkező esetben kamatjövedelem keletkezik, ami szintén adóköteles.

Nem csak a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem számít osztalékjövedelemnek

(A személyi jövedelemadóról szóló törvény 66. § alapján.)

Ebbe a kategóriába tartozik még

• a kamatozó részvény kamata,
• a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem,
• az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama,
• a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
• a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
• a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték,
• a KMRP (különleges munkavállalói résztulajdonosi program) résztvevője részére a KMRP által megszerzett vagyonelemek hozamából származó kifizetés, illetve
• a már említett osztalékelőleg is.

Mindez azt is jelenti, hogy az osztalékjövedelem után elvárt személyi jövedelemadót az osztalékelőleg után is meg kell fizetni. Az osztalékot alapesetben a kifizető a fizetés során levonja, az osztalékjövedelmet azonban fel kell tüntetni az adóbevallásban.

Az osztalékjövedelem után nem csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetni

Hanem a szociális hozzájárulási adót is, ami ebben az évben 13 százalékos közterhet jelent. Az szja-val ellentétben a szochót csak az osztalék jóváhagyását követően, ténylegesen kifizetett osztalék után kell bevallani és megfizetni. A szochónál fontos az is, hogy a kifizetésnek van egy felső határa, amely a minimálbér huszonnégyszerese. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmei és tőkejövedelmei elérik a minimálbér 24-szeresét, 2023-ban 5 568 000 forintot, akkor az e fölötti részre nem kell megfizetni az adót az osztalékból, ezen túl pedig a vállalkozásból kivont jövedelemből, osztalékalapból, árfolyamnyereségből vagy értékpapír-kölcsönzésből szerzett jövedelem után. Például ha valakinek a munkaviszonyból szerzett összevont jövedelme ötmillió forint, és egymillió forint osztalékra tesz szert, egymillió helyett csak 432 ezer forintnyi osztalékjövedelem után kell szochót fizetnie.