Kockázatokra fókuszálva – nagyon röviden így lehet megfogalmazni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2023-as ellenőrzéseinek irányát. Minderre lehetőséget ad az, hogy a NAV az elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körben való alkalmazásával egyre nagyobb, könnyen elemezhető adathalmazzal rendelkezik, ennek a „célzott hasznosítása” pedig nem csak az adóbevallási tervezetek elkészítését teszi lehetővé, de jogkövetési vizsgálatokat, adó- és vámellenőrzést, illetve, első körben, támogató eljárás lefolytatását is. 

Mit tekint a NAV „kockázatnak”?

Az ellenőrzések – a korábbi tapasztalatok és kockázatelemzések alapján – 2023-ban négy fő területre fókuszálnak. Egyfelől, szokás szerint meghatározták a jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységeket, ezeken a területeken lehet számítani ellenőrzésre. Ilyen a

• webes értékesítés,
• az élelmiszerek és termények forgalmazása és előállítása (különös tekintettel az árstopos élelmiszerekre, a sajtra, a kávéra, a csokoládéra, az ásványvízre, üdítőitalra, mákra, dióbélre, szójára, műtrágyára),
• a zöldség-gyümölcs nagykereskedelem,
• az építőipari és építőanyag-kereskedelmi vállalkozások,
• a (használt) gépjárműveket, alkatrészeket árusítók, illetve
• a gépjárműjavítók,
• a számítástechnikai és telekommunikációs termékeket forgalmazók, 
• a turizmusban és vendéglátásban működők,
• a taxisok,
• a távol-keleti termékeket árusítók,
• a textilkereskedők,
• az étrend-kiegészítőket, gyógyhatású készítményeket értékesítők,
• a tüzelőanyagot, fűtőberendezéseket, klímaberendezéseket forgalmazók és azok szerelését bonyolítók,
• a személy- és vagyonvédelmi,
• épületüzemeltetéssel, takarítással foglalkozó vállalkozások,
• a munkaerő-kölcsönzők,
• a reklámmal és marketinggel, médiaszolgáltatással és filmgyártással foglalkozók, illetve
• az informatikai és ügyviteli szolgáltatást vagy tanácsadást végzők. 

A fenti, kockázatosnak ítélt tevékenységek nagy része évről évre felbukkan az ellenőrzési tervben, ahogy abban sincs újdonság, hogy kiemelten figyelik a rendelkezésre álló adatok alapján „bevételi szempontból kockázatot hordozó adóalanyokat”. Ebben nagy segítséget nyújt a hatóság számára, hogy most már nem csak az online kasszákból jut hozzá gyakorlatilag jelen idejű adatokhoz, de az étel- és italautomatákból, az építőipari és turisztikai rendszerekből, vagy akár az online számlákból is – ezek nem csak a bevételek nyomon követését segítik, de a kapcsolati hálók feltárását is – emeli ki tájékoztatójában a NAV. Ilyen esetekben különösen nagy figyelmet fordítanak a nagy élőmunka-igényű vagy éppen az alvállalkozók bevonásával áfalevonási jogot megteremtő vállalkozásokra. Ellenőrzési fókuszcsporttá válnak így természetesen azok a vállalkozások is, amelyeknek tartósan nincs árbevételük, mégis adót igényelnek vissza. 

A magyarországi adatbázisokon túl fontos szerepet játszanak a digitális kockázatelemzésben és ellenőrzéseknél a nemzetközi automatikus információcsere keretében beérkezett adatok (pl. osztalékról, kamatról, hozamról). Érdemes odafigyelni arra, hogy az EU 2023. január elsejétől kiterjeszti az automatikus információcserére vonatkozó szabályait a digitálisplatform-alapú gazdaságra is, ami arra ad lehetőséget, hogy a tagállamok illetékes hatóságai közösen és/vagy egy időben hajtsanak végre ellenőrzéseket adott cégeknél.

Kiemelt ellenőrzési területek

A 2023-as ellenőrzési tervben kiemelt helyen szerepelnek azok, akik továbbra is katáznak, azok, akik katásból átalányadózóvá váltak, és azok is, akik egyik adózási módot sem választották a tavaly nyári átalakulás után – nekik helyszíni ellenőrzésre kell számítaniuk, ahol azt nézik meg, hogy engedély nélkül folytatják-e korábbi tevékenységüket. 

A NAV kiemelten ellenőrzi a külföldről behozott gépjárműveket is, itt az alulértékesítést, illetve az áfafizetés elkerülését igyekeznek kiszűrni, az EU-n kívülről behozott járművek esetében akár már a vámkezelés ideje alatt.

Az ellenőrzések harmadik kiemelt területe – ahogy eddig is – a kiemelt adózók rendszeres ellenőrzése. Mivel a kiemelt adózók jellemzően rendelkeznek kapcsolt vállalkozással, ez utóbbiak is kiemelt figyelemmel kell, hogy számoljanak. A nemrég bevezetett Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) ellenőrzése is szerepel a tervben, ahogy a munkáltatók által a munkavállalóik javára juttatott csoportos, kockázatinak minősülő személybiztosítások (az élet-, baleset- és betegségbiztosítások) mint egyes meghatározott juttatások.

Önkéntes jogkövetés támogatása

A negyedik területként a NAV az önkéntes jogkövetés támogatását emelte ki. Az elmúlt években már alkalmazott támogató eljárás esetében kiemelt szerepet kap a katából kilépők támogatása, és természetesen továbbra is monitorozza az adóhatóság az „alapvető devianciákat”, például a tartósan veszteséges, a már első évében kiugró forgalmat produkáló, a nagy létszámmal működő, ám bevételt nem produkáló, vagy éppen minimális létszám mellett gyanúsan sok pénzt szerző vállalkozásokat.

Az éves terven túl továbbra is érdemes figyelni a NAV aktuális ellenőrzési programját, az Adótraffipaxot, amely ezen az oldalon érhető el. Itt heti és területi (megyei, kerületi) bontásban található meg, hol, milyen ágazatnál vagy egyéb csoportnál kell számítani NAV-ellenőrzésre.