2021 áprilisától megszűnt a fordított áfa a munkaerő-kölcsönzésnél, miután az Európai Bizottság nem támogatta azt a magyar kérelmet, amely a fordított adófizetés rendszerének fenntartására irányult.

A brüsszeli testület paradox módon éppen arra hivatkozott a döntésénél, hogy a magyar kormány sikeresen járt el a gazdaság fehérítésében, és különböző intézkedésekkel (többek között ilyen volt a fiktív számlázást kizáró fordított adózás bevezetése) az uniós átlag alá szorította le a hozzáadottértékadó-csalásokat – vagyis ez az ágazat is megtisztult, így nem indokolt az intézkedés fenntartása. A bizottsági elutasítást követően a kormány három hónap türelmi időt adott – ez járt le március végén. 

A módosítást az áfatörvény 142. § (1) bekezdés c) pontjának módosítása alapozza meg, ennek értelmében az ilyen szolgáltatásoknak csak egy szűk köre sorolható továbbra is a fordított adózás alá. Ez a szűk kör az építőipart érinti, ám itt sem általános a különleges intézkedés. Alapesetben – mint a törvény vonatkozó passzusában olvasható – az áfát az általános szabályokat követve a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, ha az olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.

Egyetlen kivétel van

Mégpedig a törvény 10. § d) pontjában meghatározott ingatlanátadás, pontosabban „az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre”. A fordított adózás azonban itt is csak akkor lehetséges, ha ennek az egyéb feltételei teljesülnek, tehát az ügylet résztvevői mind belföldi adóalanyok, és fizetésre kötelezettek lehetnek. (Magyarul a szolgáltatás igénybevevője befizeti, majd a közvetített munkavégzést elszámolva vissza is tudja igényelni az adót.)

Ez azonban tehát a kivétel, az esetek többségében a szolgáltatás igénybevevője helyett újra az ügylet teljesítője számolja fel és fizeti meg az áfát.

Mikor történik a váltás?

Mivel az adófizetési kötelezettség a teljesítéskor keletkezik, azt kell megnézni, hogy ez április elseje előtt vagy attól a naptól valamikor következik be. Ez akkor is így van, ha időszakos elszámolásról egyeztek meg az ügylet résztvevői. Tehát hiába húzódik ilyen esetben át az elszámolás áprilisra, vagy azon túl, a fordított áfa szabályai szerint kell a számlát kiállítani (áfa nélkül és feltüntetve azt, hogy „fordított adózás”). Tehát az időszakos elszámolásnál az adott időszakot nem kell megbontani – értelemszerűen, ha a teljesítés április elseje vagy még későbbi, akkor a megelőző időszakra is egyenesen, vagyis az általános szabályok szerint kell áthárítani az áfát. Ez a munkaerő-kölcsönzőknél, illetve a nyugdíjasokat vagy diákokat alkalmazó szövetkezetek esetében is azt jelenti, hogy újra fel kell számolniuk a 27 százalékos forgalmi adót.

Nyitókép: Yancy Min / Unsplash