Megváltozik 2021-től a távértékesítés áfaszabályozása.
Az uniós rendelkezés alapján elfogadott, 2021. július elsejétől jogszabályváltozás alapvetően a nem adóalanyok – magánszemélyek – részére végzett, jellemzően internetes kereskedelem adózási környezetét helyezi új alapokra, részben az áfatörvény módosításával, részben pedig a most hatályba lépő uniós rendeletek alkalmazásával. Ezeknek egy része már 2019-től hatályos, ilyen például az egyablakos rendszer (MOSS) működése – jelenleg 100 ezer eurós éves forgalom alatt, ami úgy könnyíti a legkisebb cégek adminisztrációját, hogy a számla kiállításakor az eladó szerinti ország szabályait kell figyelembe venniük, ennek részeként például a saját nyelvükön, a saját adóhatóságok számára kell bevallást elkészíteniük. Ez most szélesebb körben lesz elérhető, a gyakorlatban pedig azt jelenti, hogy a bevallás alapján maga az adóhatóság továbbítja az adatokat és az áfát azoknak a tagországoknak, amelyeket az összeg megillet. Ezért érdemes átgondolniuk a kereskedőknek, hogy melyik országban regisztrálnak.
Az új rendszer átvétele felkészülést igényel az online kereskedőktől is – a törvény szerint már a július 1-jei hatályba lépés előtt, áprilistól regisztrálhatnak majd ide, és ezt június 15-ig le kell bonyolítaniuk. Az időpontnak azért lehet jelentősége, mivel a Magyarországon bejegyzett online kereskedőket is érinti az a január elejétől hatályba lépő szabály, amely alapján minden egyes, még a nem adóalanyok számára kiállított számlát is regisztrálniuk kell a NAV rendszerében – ha átlépnek a MOSS-ba, ez a továbbiakban nem lesz szükséges. Fontos azonban, hogy az egyablakos rendszerbe való bejelentkezést követően minden ügyletre annak a szabályait kell alkalmazni, kötelezően elektronikus ügyintézéssel. Aki pedig nem felel meg az előírásoknak, azokat az adóhatóság törölheti a rendszerből. Azoknak, akik már eddig is az egyablakos rendszerben adóztak, nem szükséges újra regisztrálniuk.
Az új szabályok alapján 2021-től széles körben a vevő szerinti ország szabályai szerint kell megfizetni az adót.
Igaz lesz ez az úgynevezett távolról is nyújtható szolgáltatások (például streaming) esetében minden nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásra, amelyek a fogyasztás tagállamában adóznak, de a jövőben idetartozik a távértékesítés és egyes belföldi termékértékesítés egyaránt – vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mostantól a határon átnyúló, magánszemélyek részére történő értékesítésnél az áfát a vevő helye szerinti tagállamban, az ott érvényes adókulccsal kell megfizetni. Eddig ez csak egy bizonyos összeghatár (például évi 100 ezer eurós forgalom) felett volt kötelező, a jövőben ez a határ mindössze 10 ezer euróra (3,6 millió forintra) csökken majd.
Megszűnik ugyanakkor az is, hogy a harmadik országból, vagyis az Európai Unión kívülről rendelt termékeknél 22 eurós érték alatt sem vámot, sem áfát nem kell fizetni – ezzel azt a gyakorlatot akarják megszüntetni, hogy a nagyobb értékű áruknál is ilyen alacsony értéket tüntessenek fel az eladók. Ráadásul ezzel a piaci viszonyok is torzultak eddig, hiszen az unión belüli kereskedelemben minden esetben meg kell fizetni a hozzáadottérték-adót. Ebből a szempontból logikus, hogy a harmadik országbeli kereskedők abban az esetben mentesülhetnek az importáfa megfizetése alól, ha az import egyablakos rendszerben fizetik meg az adót, emellett az import-azonosítószámot a vámáru-nyilatkozat benyújtásával egy időben közlik a vámhatósággal.
Szigorodik az online piacterekre vonatkozó szabályozás is.
A távkereskedelemben az elektronikus felületeket (ilyenek a kereskedési platformok vagy a piacterek) üzemeltető vállalkozásokat a jövőben az áfa szempontjából a rajtuk keresztül értékesített áruk szállítójának kell tekinteni, ennek megfelelően nekik kell beszedniük és megfizetniük az áfát ezen tranzakciók után. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem az Amazonon, az eBay-en, az Etsyn vagy éppen az eMagon regisztrált kereskedő felel majd az adófizetésért, hanem maguk az említett platformok.
Nyitókép: Toby Stodart / Unsplash
