2022-ben 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér bruttó összege, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra nő. Azért, hogy a szokásosnál nagyobb arányú növelés ne terhelje meg a vállalkozásokat, a bérmegállapodás keretében a kormány vállalta, hogy több adónem esetében csökkenti a munkaadók adóterheit a jövő évtől. Ennek megfelelően, a Pénzügyminisztérium által november végén benyújtott törvényjavaslat alapján összességében négy százalékponttal csökken a munka közterhe, amely így 17 helyett 13 százalékos lesz.

Ennek egyik eleme az, hogy két és fél százalékponttal, 13 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A másik másfél százalék pedig a szakképzési hozzájárulás megszűnéséből adódik. Az adónem úgy szűnik meg, hogy közben az az adókedvezmény, amelyet a szakirányú oktatást vagy duális képzést biztosító vállalkozások igénybe vehettek, megmarad, ha az Országgyűlés is rábólint a tervezetre. Ha valaki 2022. február 1-jétől fizet be szakképzési hozzájárulás adónem címén tartozást, azt szochóként kell nyilvántartani, akárcsak a fennálló kötelezettségeket, ezeket tehát erre a számlaszámra kell utalni.

Ekho

A szocho csökkenése megjelenik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) esetében is: méghozzá a kifizetőt terhelő ekho szintje 15,5 százalékról 13 százalékra csökken. 

Helyi iparűzési adó

A kis- és közepes vállalkozások számára megmarad a helyi iparűzési adó kedvezménye, vagyis 2022-ben is csak a korábban elvárt szint felét, maximum egy százalékot kell fizetniük. A helyi önkormányzatok számára ugyanakkor továbbra is tilos az adó emelése, új adó kivetése, netán egy meglévő kedvezmény, adóelőny szűkítése, így az adó mértéke nem növekedhet.

Kiva

Az adócsomag szerint egy százalékponttal csökken a kisvállalati adó (kiva) kulcsa is, így az jövőre 10 százalékos lesz. A kiva legfeljebb ötven főt foglalkoztató és legfeljebb hárommilliárd forintos bevételt produkáló cégeknél a társasági adót és a szochót váltja ki, és nem kell adózni a nyereség után sem.

És hogy hogy jön mindez a minimálbérhez?

Számtalan adónem esetében nem csak a minimálisan fizetendő bért, de a minimálisan megfizetendő adót is ez határozza meg: társadalombiztosítási járulék esetében a minimálbér vagy a garantált bérminimum száz százaléka a járulékalap legalsó szintje, míg a szocho fizetésének alsó határa a tárgyhavi szint 30 százaléka. Megbízotti jogviszonynál is mérvadó ez a 30 százalék: ha ezt az összeget (legyen szó havi vagy napi szintről) eléri a tárgyhavi járulékalap, akkor a magánszemély biztosított, vagyis be kell jelenteni, le kell vonni és meg kell fizetni a járulékokat. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig a minimális bér 112,5 százalék után kell megfizetni, a felső határ pedig a vállalkozói kivét, az értékpapír-jövedelem vagy az árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék, osztalékalap esetében a minimálbér huszonnégyszerese. 

A többi közteher módosítását tartalmazó javaslatcsomag itt érhető el.

Nyitókép: Alvaro Reyes / Unsplash