Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely nyomán létre kell hozni egy olyan adatbázist, amely az egyes társaságok valós tulajdonosait tartalmazza.

A központi nyilvántartás megteremtése EU-s kötelezettség, a cél ezeknek a regisztereknek az összekötése uniós szinten. A kérdés tehát egyrészt az volt, mikor vezetik be Magyarországon is a nyilvántartást, másrészt pedig az, hogy kinek lesz a feladata az adatok továbbítása az ezt összeállító hatóság felé.

Ami az első kérdést illeti

A nyilvántartásra kötelezettek, vagyis a cégek és nonprofit szervezetek, illetve meghatalmazással a tényleges tulajdonosok szeptembertől kérhetnek le adatokat saját magukról – ez leginkább azért célszerű, hogy ellenőrizni tudják azok helyességét. A hatóságoknak – ilyenek például a bíróságok, a nyomozószervek, a felügyeleti hatóság – és az arra jogosult szolgáltatóknak pedig 2022. február elsejétől lesz lehetőségük az adatok lekérdezésére. A szolgáltatók, például ügyvédi irodák csak partnereik átvilágítására használhatják az adatokat. Arra viszont érdemes lesz, a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény alapján ugyanis mostantól az üzleti kapcsolat létesítése előtt a szolgáltató köteles elvégezni az ügyfél azonosítását, személyazonossága ellenőrzését, illetve annak ellenőrzését, hogy kiemelt közszereplő-e. 2022 júliusától pedig harmadik személyek is igényelhetnek adatokat. Fontos, hogy utóbbi esetben ugyan bárki kérhet adatokat, ám azt csak fizetés ellenében kell rendelkezésre bocsátani, és csak a tényleges tulajdonos nevét, állampolgárságát és a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét tudhatják meg.

Ami a regiszter feltöltését illeti

Bár maguk a listára kerülő vállalkozások, szervezetek is kötelesek lesznek nyilvántartást vezeti tényleges tulajdonosaikról, ezeket pedig az általuk irányított cégeknek is a rendelkezésére kell bocsátaniuk, abban az esetben is, ha változás történik, a végső tulajdonosi (UBO) adatbázisba az adatokat a számlavezető bankoknak kell rendelkezésre bocsátani. Egészen pontosan a bank feladata az, hogy az adatbázishoz elvárt adatokat továbbítsa a NAV felé, a regiszternek pedig a hónap utolsó napján fennálló állapotot kell tükröznie.
Ha az adatszolgáltatás megtörténik, az érintett szervezet kap egy nyilvántartási számot, illetve egy TT indexet, ezzel a mutatóval azt értékelik, hogy a szervezet mennyire megbízható. A TT-index a későbbi ügyfélátvilágítások során változhat: ha a nyilvántartás adataitól eltérés mutatkozik a tulajdonos személyével vagy érdekeltségével kapcsolatban, akkor csökkenhet a szám. Ha nyolc alá esik, akkor „bizonytalan”, ha pedig hat pont alá, akkor „megbízhatatlan” lesz a szervezet minősítése.

Mivel jár a megbízhatatlan minősítés?

Bírsággal ugyan nem, ám a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény szerint működő szolgáltatók az ilyen ügyfeleiket magas kockázatúként kell, hogy kezeljék, és ennek megfelelően a 4,5 millió forint feletti ügyletek végrehajtását is meg kell tagadniuk. Ez utóbbi esetben a NAV ráadásul azonnal közzéteszi az érintett szervezet minősítése mellett a nevét, adószámát. Ugyanezzel kell számolnia annak, aki „bizonytalan” kategóriába került át, és legalább 180 napja fennáll ez az állapot. A listáról természetesen le is lehet kerülni az adatok módosításával vagy megerősítésével. Ha azonban valaki megbízhatatlan státuszba kerül, akkor erre mindössze öt munkanapja lesz.

Ez azért is kockázatos, mivel az adatváltozást nem könnyű bejegyeztetni, a nyilvántartást vezető adóhatósághoz ugyanis nem lehet közvetlenül jelezni azt. Itt van tehát jelentősége annak, hogy az adatokat a számlavezető banknak kell továbbítania a NAV felé – a bankok viszont havi adatszolgáltatásra kötelezettek.

Nyitókép: Rene Ranisch / Unsplash