Blog

Elhatárolt veszteség: lehetőség korlátokkal

Mit tehet egy társaság annak érdekében, hogy fizetendő adója ne mutasson akkora hullámzást, mint az eredmény?

Vesztesége (negatív adóalapja) bizonyos hányadával csökkentheti a következő évek adózás előtti eredményét, így az adót már csak az alacsonyabb összeg után kell megfizetnie. Ezt a módszert nevezik a veszteség elhatárolásának, amelynek feltételeit pontosan meghatározzák a jogszabályok, elsősorban a Társasági adóról szóló törvény erről szóló része.

Feltételek és korlátok

A legfontosabb ilyen feltétel az, hogy a negatív adóalap „a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával” kellett, hogy keletkezzen, bármilyen engedmény csak azt követően alkalmazható. A rendeltetésszerű joggyakorlás nem csak a szabályok tiszteletben tartását jelenti, de azt is, hogy az adózó nem él vissza a számára felkínált lehetőségekkel, egy ilyen eszközt például nem adóelkerülésre használ fel.

Az pedig a legfontosabb korlát, hogy a korábbi években keletkezett veszteséget legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig lehet adóalapot csökkentő tételként érvényesíteni. Egy nagyon egyszerű példával élve, ha az adóalap (az adózás előtti eredmény) egy adott adóévben 20 millió forint, akkor veszteségelhatárolás címén legfeljebb 10 milliót lehet levonni. A helyzet azonban ennél bonyolultabb, kezdve mindjárt onnan, hogy mi van, ha nem egy év veszteségét igyekszik a vállalkozás leírni ilyen módon? Nos, az 50 százalékos szabály ebben az esetben is él, ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy az összeget öt év alatt (tehát a keletkezéstől számított ötödik adóév végéig) lehet leírni, igaz, arról az adózó dönthet, hogy milyen elosztásban teszi ezt meg. A veszteségeket mindenesetre „keletkezésük sorrendjének megfelelően” kell felhasználni. 2015 előtt más szabályok voltak, az ekkor keletkezett veszteségeket 2030-ig lehet elszámolni – vagyis előfordulhat, hogy a régi és az új szabályok figyelembe vételével is csökkenti az adóalapot egy adózó. Ebben az esetben is fontos természetesen az 50 százalékos szabály figyelembe vétele.

Speciális esetek

A mezőgazdasági tevékenység esetén speciális módon is lehet alkalmazni az elhatárolt veszteséget. Ellentétben a többi ágazattal, itt önellenőrzéssel is lehet két évre visszamenőleg elszámolni a negatív adóalapot. 2023-ban tehát a 2022-ben keletkezett negatív adóalappal a 2020-2021-es eredményt lehet módosítani. Ennél a módszernél azonban csak 30 százalékkal csökkenthető a veszteséggel az előző évek adózás előtti eredménye.

Ugyancsak az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásokra, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra és projekttársaságokra is: a törvény őket kizárja az általános szabályok alkalmazása alól, aminek magyarázata az, hogy ezek a vállalkozások sajátos alanyai a társasági adónak, konkrétan nem kell megfizetniük sem a taót, sem az iparűzési adót, amíg szabályosan működnek. (A NAV adatbázisa szerint néhány tucat ilyen, jellemzően nagy cég működik.)

Átalakulás esetén a veszteségelhatárolás a részesedés arányában lehetséges – ez azt is jelenti, hogy egy jogutód csak akkor alkalmazhat ilyet, ha az elődben is volt tulajdonrésze. A lehetőség azonban nem kizárt, ahogy nem az a csoportos adóalanyiság esetében sem, itt arra kell ügyelni, hogy az elhatárolt veszteség nem haladhatja meg az adóévben negatív adóalappal rendelkező tagok összesített egyedi adóalapjainak a felét, és természetesen itt is fontos, hogy minden tagnál az adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján keletkezett. Ahogy az általános szabályok szerint is, a csoportos társaságoknál a veszteség utoljára a keletkezés adóévét követő ötödik adóévben számolható el. 

Ingyenes bemutató igénylése
Kérje ingyenes szoftverbemutatónkat, és győzödjön meg rendszereink képességeiről!
24 órán belül válaszolunk!

    Alkalmazás kiválasztása: