Komoly lépéseket tett az állam az elmúlt időszakban azért, hogy kifehéredjen a gazdaság.

Ilyen volt az EKÁER kialakítása, az online pénztárgép bevezetése vagy akár a számlák adóhatósághoz történő regisztrációjának fokozatos kiterjesztése gyakorlatilag valamennyi számlára. Ez nyilvánvalóan komoly adut jelent a hatóság kezében, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NAV letett volna a klasszikus ellenőrzésekről. Ahogy minden évben, 2021-ben is közzétette előzetesen a hatóság, mely területeken kell fokozottabban számítani ezekre, és ezúttal is „a kockázatok súlya” szerint határoztak erről. Kockázatosnak minősíthetnek akár egy ágazatot, akár egy ügylettípust: idén ilyen például az elektronikus kereskedelem, az élelmiszerek és agrártermények forgalmazása, az építőipar, valamint a használtgépjárművek kereskedelme és javítása.

Fontos, hogy a vizsgálatok első körben – főleg a kisvállalkozásoknál – nem feltétlenül jelentenek ellenőrzést.

Ahogy az elmúlt években már bevált gyakorlat, most is az első lépés az önkéntes jogkövetés támogatása. Ez azoknál az adózóknál, amelyeknél kis összegű eltérést tár fel a számlák ismeretében egyre kifinomultabb adatelemzés a beérkező információk és a bevallások között, támogató eljárással indult. Ha nagyobb összegű az eltérés, úgynevezett jogkövetési vizsgálatot indít a hatóság. Az ellenőrzés akkor indul el, ha ezek „együttműködés hiányában” nem vezetnek eredményre – mindez például jelentheti azt, hogy az ügyfélkapun érkező figyelmeztetésre, tájékoztató levélre nem reagál az adózó az elvártak szerint. Ugyanez az eljárási rend azoknál az adózóknál is, amelyek – kontrolladatok alapján – tevékenységet végeznek, ám erről hiányosan vagy egyáltalán nem nyújtanak be bevallásokat.

Az online kasszákból vagy a számlaadat-szolgáltatásból beérkező információkkal a NAV az áfaalanyok ellenőrzését is új szintre emeli.

Mint a tervben olvasható, az adatok feldolgozásával és elemzésével történő kontrol (desk audit) is a támogató eljárásokhoz hasonló szerepet kap, különösen az áfavisszatérítést vagy átvezetést kérelmező bevallások esetében fogja alkalmazni ezt az eszközt a hatóság. Az esetlegesen feltárt anomáliákat szintén a bírság helyett először levelekkel igyekszik rendezni a NAV, ezért érdemes ezekre odafigyelni. Az egyes ágazatokon túl kiemelt kockázatként – így nagyobb figyelemmel – kísérik például a nemzetközi adatcserében érkező információkat az ellenőrzéseknél. Ez elsősorban a kiemelt adózóknál fontos elem.

A foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések feltárására is külön rendszere van a hatóságnak, ez a 2017 óta alkalmazott „foglalkoztatási riasztás”.

A kockázatelemzésen alapuló automatikus rendszer kockázatot jelez bizonyos esetekben, például ha eltér a bejelentett és a ténylegesen alkalmazott létszám, de kiemelten figyel bizonyos ágazatokat is, amelyeknél jellemzően nagyobb az adóelkerülés kockázata. Itt megint igaz az, hogy kisebb eltérések esetében támogató eljárás előzheti meg az esetleges ellenőrzéseket.

Vannak tematikus feladatok is, ilyen például a társasági adóból levonható különböző kedvezmények igénybevételének szabályossága (például a kutatás-fejlesztési tevékenységek esetében). Kiemelten ellenőrzik a katás adózóknál azt, hogy nem színlelt foglalkoztatást rejt-e a szerződésük, de az ingatlanközvetítőket, illetve az ingatlan- vagy telekértékesítésből származó jövedelmet be nem vallókat is kiemelten ellenőrzik. Számíthatnak ellenőrzésre azok is, akik az szja 1 százalékos felajánlásokból részesülnek, és még egy kört nevezett meg a hatóság: azokat az adózókat is különös figyelemmel kísérik, amelyek 2019-ben és 2020-ban is 60 milliárd forintnál nagyobb bevételt produkáltak, ám adózott eredményük nulla vagy negatív volt.

Az ellenőrzések aktuális terve egyébként a NAV Adótraffipax aloldalán folyamatosan elérhető.

Nyitókép: Maarten van den Heuvel/ Unsplash